nb21Ébresztő fradisták, a rémálom véget ért!

Hosszú volt, három gyötrelmes év, úgy hívták NB II.

90 mérkőzés abból, amiből korábban egyetlen egy is hihetetlen lett volna. Hihetetlen, mert az FTC az első osztályba született, mit született, annak életre hívója volt a kezdetek kezdetén. Élcsapatok sora volt mellette, aztán tűnt el mellőle. Egyetlen csapatként a miénk állt büszkén az NB I hajóján, javarészt a kapitányi hídján, egészen 2006 nyaráig. Akkor gondolta a magyar labdarúgás aktuális fura ura, hogy fradimentesíti az övezetet. Mi cél vezérelte? Sejteni lehet, tudni nem! Példát akart statuálni, a maga keménységét megmutatni? Lehet. Még elfogadni is elfogadnánk, ha következetes lett volna. De úgy, hogy a Fradi száműzetésével küldetését befejezte, a levegőben lóg minden. Jobb lett ettől a magyar labdarúgás? Több lett a bevétel? Elegendő megnézni az adatokat. A Fradi kizárásával elapadtak a tévéközvetítési jogdíjakból származó források, csökkentek a mindenkori vendéglátó csapatok jegybevételei. Persze csak az NB I-ben, mert Magyarország keleti országrészében, a kisebb futballegyesületeknél addig soha nem látott perspektívák nyíltak meg. Eljött – mert el kellett mennie – hozzájuk a Fradi. És nem túrameccsre, hanem bajnoki tétmeccsre. Egy-egy kiscsapat az éves költségvetését realizálta egyetlen Fradi vendégjátékon. A kiscsapatok játékosait is mozgósította és lelkesítette ez a tény, hiszen életük fellépését tudhatták le. Olyannyira sikerült ez a túlmozgósítás, hogy a Fradi megszenvedett. Ellenfelei örömére és a saját szurkolói szégyenére prolongálta a másodosztályú tagságát. Ráadásul nem is egyszer! Ez tényleg maga volt a rémálom.

Elemezhetnénk a fejezeteit, de minek, az innentől a történelemkönyvek lapjaira tartozik. Fordult a kerék. Miközben a Fradit az úgynevezett gazdasági bajai miatt száműzték, az eltelt évek alatt a Fradi igazi tulajdonost talált, gazdaságilag is talpra állt, megerősödött, szemben az NB I-ben maradtak többségével. Sokaknak nem tetsző módon, ám mégis vitathatatlan fölénnyel, sokszor gálázva végiggyalogolt az NB II-es mezőnyön, olyan differenciával nyerve, amit az első évben vártunk volna. Akkor nem jött ez a válasz, de most itt van. Értékeljük ezt a mostot is! Mert van mit értékelni. Sokan és sokszor lesajnálták ezt a garnitúrát, kívülről és belülről is. Az elért eredményeken azonban nincs mit sajnálkozni és magyarázni. Ez a Fradi fényévekkel a másodosztály szintje fölött volt. Azt az érvet, hogy az NB I nem az NB II, pedig nyugodtan meghagyhatjuk a fanyalgóknak, akiknek soha semmi sem jó. Csak a tényeknél maradva, a tavaly NB II-t nyert és feljutott csapatok (Haladás és Kecskemét) egyike sem dominált annyira ebben az osztályban, mint most a Fradi. És hova jutottak az NB I-ben? Ennyit az erőről. A közönségtámogatásról pedig ne is beszéljünk. Mert afelől kétségünk ne legyen, hogy a Fradi visszajutása sokakat mozgósít, van érdeklődés iránta. Aki csak a számoknak hisz, az is láthatja a tévéközvetítési jogdíjak licitjének eredményét. A nyertes társaság képviselője ki is mondta, amit mi fradisták tudunk, ez csak a Fradi miatt van. És mindenütt az NB I pályáin újra rekordnézőszámok lesznek. Legyen az otthon is! És ne csak az első meccsen vagy meccseken. Visszatérésünk a jogos helyünkre legyen válasz mindenkinek, minden eddigit felülmúlóan zúgjon a HAJRÁ FRADI! Mert a Fradit, bár sokan és sokféle módon próbálkoztak már vele, megtörni nem lehet. Valahogy mindig erősebb lett ezektől a próbálkozásoktól. Hiszem, hogy most is az lesz! Ellenfelei joggal retteghetnek. A hátulról, orvul megsebzett gladiátor, sebeiből felgyógyulva visszatér az arénába, hogy szemtől szemben vegyen elégtételt.

A rémálom után következzék a valóság. Felébredve, keményen dolgozva tovább kell haladni a 110 év sikereivel kikövezett úton, további (és legalább akkora) sikereket elérve és átadva az utókornak.

HAJRÁ FRADI!

Simon Sándor

Reklámok