ftcbk-gombok-publicisztikaEgy hozzászólás, amely tartalmánál fogva igazán megérdemli, hogy önálló bejegyzés legyen. Köszönjük!

1986.április 5.

A pontos dátum, amikor Békéscsabán kívül először voltam Fradi-meccsen. Eddig az időpontig csak akkor láthattam élőben szeretett csapatomat, amikor Csabán játszottak.1986-ban a Honvéd elleni meccs volt az, amire felutaztam és a helyszínen szurkoltam végig. Ezt aztán több is követte.

A 80-as évek végén kezdődőtt el az a csoda, ami a mai napig is tart. Bár akkor még tizenéves gyerek voltam, míg ma már közel vagyok a 40-hez, de az érzés semmit nem változott. Ahányszor eljutok a Szentélybe, legyen az ellenfél a Dózsa vagy a Cegléd, mindig eltölt valami hihetetlen jó érzés. Gyermekies öröm lesz rajtam úrrá, amikor belépek a stadionba és hálát adok a sorsnak, hogy ott lehetek. Ez talán sokaknak furcsa lehet, de én ritkán tudok elutazni egy-egy hazai meccsre így mindegyik ünnep a számomra. Olyan esemény, amikor elfeledem a mindennapok gondját, baját. Nem számít semmi más, csak az, hogy ott lehetek és szurkolhatok a CSAPATNAK. S bár a sok-sok szép győzelem mellett volt nem egy csalódást okozó vesztes mérkőzés is, soha nem bántam meg, hogy időt és pénzt áldoztam rá.

Nem bántam meg azért sem, mert megismerhettem sok remek embert, akik hasonlóan gondolkodnak a Fradizmusról, mint én. Akiknek az egy címer, a két szín, és a három E sokat jelent.

Mert nem az számít, mit kapsz a Fraditól, hanem az, hogy mit adsz a Fradinak!

FRADI VOLT FRADI LESZ, MÍG A FÖLDÖN EMBER LESZ!!!

– Pilu –

Reklámok