Kihasználva, hogy szerkesztőségünknek egy hölgy tagja is van, elhatároztuk, hogy külön rovatot indítunk neki. A címe magától értetődő: Női szemmel…

Ebben a rovatban Mónika írni fog a Fradiról, a Fradizmusnak nevezett érzésről, a futballról és még sok mindenről. Reméljük, írásait olvasni fogják úgy a meccsre járó, mint az attól tartózkodó szurkolók, olvasni fogják azok a hölgyek, akik gyakran nem értik, miért is tud annyira lelkesedni a párjuk.

Íme az első rész, amely nem sokat, csak úgy 110 évet utazik vissza az időben…

isadora20duncanA Ferencvárosi Torna Club megalakulásának kezdete köztudottan a századforduló előtti évre datálható. A Club 1899-ben megszületett, és ezzel egyértelműen rányomta bélyegét a magyar futballtörténelemre.

Nézzük, mi történt akkoriban:

A nagy társadalmi és gazdasági változások mellett igen fontos szerephez jutott a sporthoz, így a futballhoz való viszonyulás fejlődése is. Magyarországnak ezen a területen is bizonyítania kellett, és akarva – akaratlanul, a sporthoz való viszonyban is modernizáció indult el. A nagyléptékű fejlődés a kultúrában, szabadidős programokban is bekövetkezett, a nők sporthoz való viszonyában mérföldkövek lettek lerakva.

A társasági élet és a sport szeretete többé már nem csak a férfiak sajátja lehetett, hanem – az addig, ilyen formában passzív szerepkörben lévő – nőtársaink is kivehették részüket a szabadidős programokból. Ha kellett, mint szurkolók/szemlélők, ha kellett, mint sportolónők voltak jelen az akkori Magyarország fejlődő társadalmában. Ebben a tekintetben ez mindenképp egy emancipációs folyam részeleme volt, a Nyugat–Európából beáramló „divathullám” eljutatta hazánkba is az áldásos, újító sportáramlatokat.

De ez hogyan is változtatta meg az akkor élő nők szerepét a társadalomban, és jelenlétük mit eredményezett a klub alapítói, játékosai, szurkolói életében?

Az összes fellelhető, témábavágó anyag hű képet fest az akkori jelenről. Az addig minden tárasági programtól, ha nem is teljesen elszigetelt, de távolmaradt nők életében gyökeres változás következett be, az addig szorosra húzott fűzők elhagyása szabad teret engedett a mozgásnak. Ez nem csak fizikálisan, de lelkileg is óriási szabadságérzést eredményezett, és főleg az „ebből is kivettük a részünket”, tudat munkálkodó ereje is pozitívan hathatott. Nagy részben lazított ez a szorosra szabott, nőkkel szemben támasztott társadalmi normákon.

Az egykori „Fradiállam” férfiai és a nők interakciójáról nincs különösebb adat, azonban az az evidencia ma is megállja a helyét, miszerint a nők az állandóság, rendezettség, így a biztos emocionális háttér megteremtői, mindamellett az is bizonyos, hogy ezen feltételek hiányában szinte lehetetlen bármiben is maradéktalan sikert elérni.

Istenes Mónika

Reklámok