Fradi_busz_recoloredEgy ideje megemlékezünk a múlt szurkolóiról egy külön rovatban. Tesszük ezt azért, hogy el ne süllyedjenek a feledés tengerében és azért, hogy erőt merítsünk rajongásukból, a Fradi iránt érzett határtalan szeretetükből.

Most is a múltba utazhatunk vissza, de ez a cikk, nem csak egy régi szurkolót fog bemutatni, hanem a csapat körül dolgozó, ráadásul a munkája miatt megkerülhetetlen embert. (tovább…)

Reklámok

EmlékezzünkNincs olyan család, amelynek ne lennének halottai. Nincs olyan család, amelynek ne lennének olyan halottai, akiknek emlékét nemzedékeken keresztül ne ápolná.

A Fradi egy nagy család. Ezt mondjuk és ezt hisszük mindannyian. Ha pedig így van, akkor Mindenszentek ünnepén, halottak napja előtt, emlékezzünk a Fradi család halottaira. (tovább…)

Szombat van, ilyenkor a bajnoki szezonban meccsre szoktunk készülni. Persze, ha nem pénteken vagy éppen vasárnap játszik a csapatunk. Ezen a héten azonban nem kell készülnünk, hiszen a VB-selejtezők utolsó előtti fordulója közbeszólt, átmenetileg szünetel a bajnokság.

Mi azonban nem tudunk nem felkészülni. Kerestünk egy olyan apropót, mellyel össze lehet kötni honlapunk céljait a válogatottal. Meg is találtuk a kapcsot. Emlékezzünk meg azokról a játékosokról, akik a történelem folyamán a Fradi játékosaként lettek válogatottak. 154 ilyen játékost találtunk, következzenek ők 154-en… (tovább…)

szt_istvan
Ünnep van ma, nemzetünk egyik legrégebbi ünnepe. Szent István király napja, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja.

Uralkodása idején I. István még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, ekkorra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot. Élete végén a beteg király azon a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, s 1038-ban ő maga is azon a napon halt meg.

Az ünnepi dátumot Szent László király tette át augusztus 20-ra, mert 1083-ban ezen a napon, VII. Gergely pápa hozzájárulásával oltárra emeltette I. István (még abban az évben fia, Imre, valamint
Gellért püspök) relikviáit a székesfehérvári Bazilikában, ami szentté avatásával volt egyenértékű.

I. (Nagy) Lajos uralkodásától (1342-1382) kezdve egyházi ünnepként élt tovább e nap. István kultusza ugyan a bajor és a német városokban, valamint Namurban és Monte Cassinóban is elterjedt, de az egyetemes egyház nevében csak 1686-ban XI. Ince pápa nyilvánította szentté. A pápa akkor elrendelte, hogy Buda vára töröktől való visszafoglalásának évfordulóján az egész katolikus világ évente emlékezzen meg Szent István ünnepéről, amelyet az egyetemes egyház augusztus 16-án tart.

1771-ben XIV. Benedek pápa csökkentette az egyházi ünnepek számát, s így a Szent István-nap kimaradt az ünnepek sorából. Mária Terézia (1740-1780) ismét elrendelte a Szent István-nap megtartását, sőt azt nemzeti ünnepként a naptárakba is felvetette. 1771-ben ő hozatta Bécsbe, majd Budára István kézfej-ereklyéjét, a Szent Jobbot, amelyet ez időtől körmenetben vittek végig a városon augusztus 20-án.

István ereklyéjét a legenda szerint 1083-as szentté emelésekor épen találták a koporsójában, s már az 1222-es Aranybulla is törvénybe iktatta tiszteletét. Valószínűleg a tatárjárás vagy a török idők alatt veszett el, később (1590 körül) a raguzai (dubrovniki) dominikánus kolostorban találtak rá, talán még IV. Béla vitette oda menekülése során. A Szent Jobb ezüst ereklyetartóját 1862-ben készítették, ma Budapesten, a Szent István-bazilikában őrzik.

Az 1848-as szabadságharc leverése után hosszú ideig nem tarthatták meg a nemzeti ünnepet, hiszen Szent István a független magyar állam szimbóluma volt. Először 1860-ban ünnepelhették meg a napot, amely országszerte nemzeti tüntetéssé vált.

Az 1867-es kiegyezést követően az ünnep visszanyerte régi fényét, majd 1891-ben Ferenc József az ipari munkások számára is munkaszüneti nappá nyilvánította, 1895-ben pedig a belügyminiszter elrendelte a középületek címeres zászlóval történő fellobogózását.

A két világháború között az ünneplés kiegészült az össz-nemzeti célkitűzésre, a Szent István-i (Trianon előtti) Magyarország visszaállítására való folyamatos emlékeztetéssel. Augusztus 20-a 1945-ig nemzeti ünnep volt, ezután ezt eltörölték, de egyházi ünnepként még 1947-ig ünnepelhették nyilvánosan. István ereklyéjét a Szent Koronával együtt a II. világháború végén a nyilasok Nyugatra menekítették. A Szent Jobbot 1945. augusztus 18-án hozták vissza Ausztriából Budapestre, s 1947-ig ismét szereplője volt a Szent István-napi ünnepnek. A Szent Korona csak 1978-ban került vissza az Egyesült Államokból.

A kommunista rendszer számára az ünnep vallási és nemzeti tartalma miatt nem volt vállalható, de teljes megszüntetését vagy jelentéktelenné süllyesztését sem merték vállalni, ezért, ahogy az a tisztán vallási ünnepek egy részével történt, inkább tartalmilag újították azt meg. Először az új kenyér ünnepének nevezték el augusztus 20-át, majd az új alkotmány hatályba lépését, mint új – szocialista – államalapítást, 1949. augusztus 20-ra időzítették. Ezután 1949-1989 között augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepelték. 1950-ben az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete a Népköztársaság ünnepévé is nyilvánította.

A rendszerváltozással ismét felelevenedtek a régi tradíciók, 1989 óta ennek megfelelően rendezik meg a Szent Jobb-körmenetet. Szent István ünnepének igazi rehabilitációja 1991-ben történt meg: az első szabad választáson létrejött Országgyűlés 1991. március 5-i döntése a nemzeti ünnepek – március 15., augusztus 20., október 23. – közül Szent István napját emelte a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe rangjára.

ftc-cimerSporteseményeket sokáig nem rendeztek ezen az ünnepnapon. Az első jelentősebb sportesemény, aminek a Ferencvárosi Torna Club, szinte természetesen, részesévé vált, az 1922-ben rendezett Magyar Kupa döntő megismétlése volt, ahol csapatunk a Hungária körúton az UTE együttesét győzte le 1:0 arányban. Minderről korábban korabeli újság alapján tudósítottunk.

Tíz esztendő múltán, 1932-ben Bécsben vendégszerepelt a Ferencváros az ünnepen, ahol sajnos nem ünnepi eredményt ért el, hiszen 4:1-re kikapott az Austria csapatától. Egy év elteltével jött a javítás, ezúttal Temesvárott, ahol a helyi Kinizsi együttesét 8:1-re győzte le a Fradi.

A sportvezetés 1940-ben gondolta úgy, hogy külön is megemlékezik e jeles napról. Nem is akárhogy, Szent István ünnepéhez igazítva írtak ki új sorozatot, amelynek fő támogatója az Elektromos Művek volt. Saját, Latorca utcai pályáján már 1940-ben bevezette a villanyvilágítást, ebből az alkalomból találtak ki egy villanyfényes meccs-sorozatot Szent István Kupa néven. Minden mérkőzés este 1/4 9-kor kezdődött. Az első évben a Fradi a nemzetközi kötelezettségei miatt nem nevezett, ám 1941-től rendszeres résztvevője lett a kupának. 1941-ben és ’42-ben megnyerte azt, 1943-ban is a döntőbe jutott, ám ott vereséget szenvedett, második lett. Sajnos a háború előrehaladtával ez a kezdeményezés is elhalt.

Később már nem rendeztek kifejezetten az ünnepre időzített tornát, ám egy-egy kupadöntőt előszeretettel rendeztek ezen a napon. A Fradi még további 13 esztendőben játszott ezen a napon mérkőzést, melyek ellenfeleit és eredményeit megmutattuk a mai Fradi-naptárban.

Az ünnep és a Fradi múltjának felvillantásával köszöntjük e napot. Kívánjuk, hogy játékosaink ma úgy ünnepeljenek és pihenjenek, hogy holnap minden szurkolójuknak határtalan örömet tudjanak majd okozni az éppen esedékes bajnoki mérkőzésükön, amely az ellenfél okán is az igazi visszatérés lehet a magyar labdarúgó bajnokság első osztályába. Minderről még a mai napon részletesen megemlékezünk, beharangozzuk ezt a számunkra oly jelentőségteljes mérkőzést.

Ám addig gondoljunk Szent Istvánra, történelmünkre, az ünnepre!

A www.stop.hu oldal archív cikkének és Nagy Béla Fradi futballkrónika 1899-1973 című kötetének felhasználásával a megemlékezést készítette: Simon Sándor